Ebben alighanem része van a varjúnál nagyobb, tekintélyes külsejének, vaskos, nagy csőrének, a 130 centit is elérő szárnyfesztávolságának, ébenfekete tollazatának. Röpte erőteljes, egyenes vonalú, de gyakran kering a magasban, ilyenkor messze hangzik titokzatos, mély klong-klong vagy króó-króó kiáltása. Ez különösen messzire elért a régebbi századokban, amikor az öldöklő csaták után hollók ezrei köröztek az elnémult csatatér fölött és lepték el az emberi tetemeket.

Nem csoda, hogy mítoszok, hiedelmek kötődtek hozzá; a németek és a svédek például évszázadokon át úgy tartották, a hollók a meggyilkolt emberek szellemei. A Brit-szigeteken a walesiek istenként tisztelték, nemkülönben az Észak- Amerika nyugati partjain élő bennszülöttek, és hasonlóképpen a Kamcsatka félszigeten élő őslakók is. Napjainkban Írország és Wales hivatalos címermadara.

A holló köztudottan összeforrt Mátyás királyunk történetével is, olyannyira, hogy királyi jelképpé lépett elő. A Sziléziai Krónikában lejegyzett legenda szerint Mátyás király az egyik vadászat alkalmával levette a kezéről a gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. (Ami annyiban életszerű, hogy a szarkákhoz hasonlóan a hollók is előszeretettel gyűjteneklopkodnak fényes tárgyakat.) Mátyás nem hagyta annyiban, üldözőbe vette a madarat és visszaszerezte a gyűrűt, erre az esetre emlékezve választotta címermadarául a hollót.

Más források szerint viszont ennél sokkal prózaibb oka lehetett a címerválasztásnak: a király nagyapjának Holló köve nevű birtokrésze a névadó. Mindez azonban nem homályosítja el a magyar történelmi múlt egyik legszebb legendáját, amely szerint amikor a fiatal Mátyás Prágában raboskodott, anyja egy holló útján küldött neki levelet – ennek Arany János állított remekbe szabott irodalmi emléket Mátyás anyja című balladájában.

A hollót a föld egyik legokosabb madarának tartják a kutatók, ami agyának a többi madarakénál nagyobb méretében, illetve remek alkalmazkodóképességében is megnyilvánul.

Kísérletek sora derített fényt kitűnő problémamegoldó képességére, ami a mindennapi betevő falat megszerzésében különösen is megmutatkozik. E képességek révén egyes helyeken már túlságosan is elszaporodott, ahol immár kártevőként tartják nyilván.

NÖVEKVŐ HAZAI ÁLLOMÁNY. Száz éve még igen kisszámú volt a hollónépesség, de napjainkra megsokszorozódott a hazai költőpárok száma: 5-6 ezerre tehető. Korábban a hegyvidéki erdőket lakta, ma már az Alföldön is megjelent. Védett, eszmei értéke 50 ezer forint. A vadászok szerint kártétele miatt már alkalmi gyérítésre szorulna, de a természetvédelem ezt még nem látja indokoltnak.