Egy mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátása a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján.

„A köznyelvben agyvérzésként szerepel minden hirtelen neurológiai tünetcsoport, amit stroke-nak hívunk, de ennek valójában csak maximum húsz százaléka az agyállományban bekövetkezett vérzés, a nyolcvan százaléka pedig agyi infarktusként ismert – a szívinfarktus analógiájára –, egy agyi ér elzáródásából adódó tünet, amikor az agy nem kap vért és tápanyagot, emiatt fokozatosan elhal” – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Gunda Bence, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.

Az egészségtelen életmód stroke kialakulásához vezet

Egy agyi ér elzáródásából adódó tünet a stroke, amit vérrögök okoznak. A vérrög származhat a szívből vagy akár a nyaki nagy erekből. Az adjunktus elmondta, ez civilizációs betegségként definiálható, a magas vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, az egészségtelen életmódtól alakul ki a rögösödés vagy a szívritmuszavar, ami szintén vérrög kialakulásához vezet. Ilyenkor nem megfelelően pumpál a szív, a vér pedig könnyen bealvad.

Gunda Bence hangsúlyozta, nehéz felismerni a stroke-ot, hirtelen következik be, ugyanakkor az esetek nagy része jól felismerhető: féloldali elhúzódás, hirtelen kialakuló beszédzavar, a száj féloldali bénulása a főbb tünetei a betegségnek.

„Az időfaktor minden stroke esetében nagyon fontos. Minden perc számít, egy nagyér-elzáródás esetén percenként százezer idegsejt hal el.

Mindez azonban nem jár fájdalommal. A nagy különbség az agyi infarktus és a szívinfarktus között az, hogy az utóbbi általában mellkasi fájdalom jár. A stroke esetében az emberek többsége azt gondolja, hogy majd elmúlik a bénulás, szájelhúzódás vagy a féloldali látótérkiesés” – mondta.

Az adjunktus hangsúlyozta, ha ilyen tünetünk van, azonnal mentőt kell hívni akut stroke gyanújával, nem az ügyeletest, nem a háziorvost kell felkeresni.

A mesterséges intelligencia a diagnózisban nyújt segítséget

Az ellátás során minden perc számít, gyorsan kell hozni komplex döntéseket. Tudni kell, hogy az akut stroke kezelése már nem egy ellátóhelyen történik, hanem egészségügyi hálózatban, ilyenkor egymástól távollévő szakemberek hoznak együttesen döntést. „A gyakorlatban a beteg kórházba érkezésétől számítva harminc–hatvan percen belül meg kell születnie a terápiás döntésnek” – mondta.

Ebben a nehéz logisztikai szituációban jelent segítséget a esterséges intelligencia-alapú döntéstámogató rendszer, ami a diagnózist segíti. A diagnózist az orvos mondja meg, a képalkotó kiértékelésében segít a mesterséges intelligencia. Gyorsabb, magabiztosabb döntést lehet hozni, és a társszakmák közötti információmegosztásban is segít.

„A szoftver minél többet lát, annál többet tanul, és annál pontosabb lesz” – fogalmazott Gunda Bence.

A stroke esetében a károsodás néhány órán belül visszafordítható vagy jelentős mértékben csökkenthető. Az időmeghatározó kérdés az, hogy a beteg mikor ér be a kórházba. A standard kezelési ablakok a négy és fél óra, a katéteres vérrög-eltávolításra hat óra, tehát ennyi idő alatt kell elkezdeni a kezelést, hogy érdemi javulás várható legyen – ismertette az adjunktus.

A stroke legnagyobb kockázati tényezője az életkor, az 55 év feletti férfiak és a 60 feletti nők esetében meredeken megnő a stroke gyakorisága, mivel az életkor előrehaladtával csökken az érfal rugalmassága. Elsősorban tehát az idősebb korosztályt érinti, de a fiatalabbak esetében is léteznek betegségek, amelyek stroke-hoz vezethetnek. Ilyen lehet a véralvadási zavar vagy érgyulladás, esetleg szívbetegség.

A címlapfotó illusztráció.