A borsó meg a héja. A héja, tudjuk, madár. Na de mit tud a borsó? Hogyan lesz a saját veteményesünk része? Kezdő kertészek is bátran fogjanak hozzá, a borsó az egyik legtáplálóbb hüvelyes zöldség, a termesztése pedig nem igényel kertész múltat!

Milyen fajta borsók vannak, mit érdemes termeszteni?
A velőborsó cukortartalma a legmagasabb, zsengén nagyon édesek és puhák, a szemek pedig nagyok, így frissen fogyasztva nagyon ízletes. A leszedéssel viszont nem szabad késlekedni, mert a szemekben lévő cukor keményítővé alakul, így a termés veszít ízéből és puhaságából. Magja száradással szögletesedik. Édes íze miatt a köznyelv keveri a cukorborsóval.
A cukorborsó hüvelyesen főzhető, előkészítésekor nem kell fejteni, hanem csak a végeit levágni és máris alkalmas a főzésre. Zsengén, a szemek teljes fejlődése előtt kerül felhasználásra, kevésbé elterjedt, mint a velőborsó.
A kifejtőborsó magja gömbölyű marad, íze kevésbé édes, viszont a velőborsóval ellentétben jól bírja a hideg vetési időt, növekedésekor is ellenállóbb meleget kedvelő társánál. Étkezési szárazborsóként a kifejtőborsók könnyen hántolható típusát emlegetjük.

Miért termesszük otthon?
A termesztés önmagában sok előnnyel jár, például magunk dönthetjük el, hogy mennyire legyen bio a hüvelyesünk és nem kell attól tartanunk, hogy méreganyagokban, vegyszerekben fürdőző zöldséget tálalunk a családunknak. Ráadásul a kertészkedés a legtöbb emberre nyugtató hatással van, a szabad levegőn töltött idő ezerszer meghálálja önmagát és anyagilag is kedvezőbb, ha a saját kertünkben terem.

Egy borsónyi egészség
Amellett, hogy finom van még egy nagyon jó érv a borsóevés mellett: a zöldborsó nagyon egészséges. Telis-tele van antioxidánssal, C-, B- és K-vitaminnal, amiknek az immunrendszerre, a bőrre, hajra, körömre gyakorolt pozitív hatásait már nem kell bemutatni. Ezen kívül nagyon jó növényi fehérje forrás, rostban gazdag, így az emésztést is támogatja, ásványi anyag tartalma is kiemelkedő és esszenciális zsírsavakat is tartalmaz, így még a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és a koleszterin csökkentést is segíti a borsóevés.
Fent sorolt tulajdonságainak köszönhetően fogyókúra esetén sem tiltólistás.

Hogyan vessünk borsót?
A talajba 5-6 cm mélyen húzzunk barázdákat, 15-25 cm sortávot hagyva. Öntözzük be a sorokat, hagyjuk, hogy a víz felszívódjon a talajba, és kb. 3 centi távolságra szórjuk a vetőágyba a magokat. Takarjuk be földdel, tömörítsük egy gereblye segítségével, így a magot mindenhonnan körbe ölelheti a nedves föld.

Kikelés után
Elágazó gallyak leszúrásával segítsünk a borsónak növekedni, főként a velőborsónál szükséges, hogy fel tudjon kapaszkodni. A kikelt magvetést kapáljuk meg, a nagyobb gyomokat távolítsuk el közülük, így a talaj víz és oxigén ellátása kedvezőbb lesz a borsó hajtásaink számára. Nagyjából 12 hét múlva már szedhetők, ha a borsók már elérték a fajtájukra jellemző méretet. A letermett borsót gyökerestül kitépve másodveteménynek (uborka, karalábé, kínai kel, cékla, káposzta és társai) nagyon jó földet kapunk.