2015-ben újabb lehetőségek nyílnak, melyek a hazai kistermelőket, élelmiszer előállítókat hozzák helyzetbe a piacon.

Karácsony előtt Budapesten és több vidéki nagyvárosban is találkozhattunk termelői vásárokkal, ahol magyar tájak termékeit és ízeit kóstolhattak, vásárolhattak meg az érdeklődők. Nem csak a szakmai szervezők, de a kormányzat célja is az, hogy a kistermelőktől közvetlenül jusson el a jó minőségű, kézműves áru a vásárlókhoz. A megvalósításra 2015-től uniós források is rendelkezésre állnak.

A megbízható helyről származó magyar élelmiszer nem csak a termelőknek jelentene bevételt, ha jó áron el tudják adni portékáikat, de jól jár a vásárló is, hiszen minőségi és finom termékekhez jut, s ez a gazdaságra is kedvezően hat. Nem mindig könnyű azonban az az út, amíg a termelő és a vásárló egymásra talál, vagy amíg a külföldi turista megtapasztalja, hogy nem csak a gulyás jelenti a magyar ízvilágot, mondta Papp Krisztián, a Magyar Ízek Alapítvány létrehozója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette: az elmúlt 30-50 évben elindult ugyan a magyar termékek promóciója, de gyakran még mindig az egyébként jó minőséget jelentő téli szaláminál és a gulyáslevesnél kimerül a hazai ízek ismerete.

Papp Krisztián fontosnak nevezte azt is, hogy a vásárló egy archoz és egy névhez köthesse a megvásárolt terméket, és azt is, hogy az áru jó minőségű legyen. Nem egyszer fordul elő ugyanis, hogy ha egy élelmiszer-előállító terméke iránt nagyobb lesz a kereslet, akkor csökkent a minőségen. A Magyar Ízek Alapítvány ezért folyamatosan látogatja és kontrollálja a partnereivel közösen szervezett rendezvényeket.

Európában már régóta megszokott látvány, hogy az út mentén vagy a kisvárosok főterein saját termékeiket árulják a gazdák, mutatott rá az itthon is követendő példára Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: Európában régóta problémát jelent, hogy a megtermelt élelmiszerek utáni jövedelem nagy része a kereskedőknél és a feldolgozóiparban csapódik le, mert túl sok kézen megy keresztül a termék.

Mezei Dávid Csaba beszélt arról is, hogy Franciaország egyik régiójában már a mezőgazdasági termelők 28 százaléka rövid ellátási láncban, kis, helyi piacokon értékesít. Európában ez egy virágzó, jelentőségében egyre növekvő értékesítési formává válik. A szándék ugyanakkor nem elegendő, anyagi forrásokra is szükség van a változtatásokhoz. Ezt biztosítja az a 26 milliárd forint, amit uniós pénzből fordít majd a rövid ellátási láncok fejlesztésére a kormányzat, tette hozzá Mezei Dávid Csaba.

A következő vidékfejlesztési időszakban kiemelt fontosságú lesz ez a téma, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Azt mondta: Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amely élt azzal, hogy külön tematikus alprogramot szentelt a területnek. Az uniós forrás felhasználásának két formája lesz. Egyrészt azon beruházásokat támogatják majd, amelyek a termelői piacokra történő eljutást, az ott történő megjelenést biztosítják, másrészt pedig maguknak a termelői piacoknak a működését, tájékoztatott Mezei Dávid Csaba.