Húsvétkor sokkal több tojást fogyasztunk az átlagosnál, talán többet is a kelleténél. Éppen ezért nem mindegy, hogy, amit megeszünk, az honnan származik. Ketrecben tartott csirkétől, mélyalmostól, esetleg tanyasitól. Ezt kell tudni a tojásokról:

A tojásokat különböző osztályokba sorolják, hogy megkönnyítsék a vevő dolgát, de a piacon vagy falvakban belefuthatunk jelöletlen tojásokba is. Ilyenkor a tojássárgájának a színe segít eldönteni, hogy valójában milyen is az a tojás, amit fogyasztunk.

A sötét sárga, majdnem narancssárgás színű, sűrű tojássárgája a legjobb. Ezeknek magasabb tápértéket tulajdonítanak a kutatók, mint a sápadt sárga színűeknek. Több A-, és E-vitamint, valamint omega-3 zsírsavat tartalmaznak, és sokkal valószínűbb, hogy szabadtartású csirkétől származnak. Így ha kétséged van, csak törd fel a tojást.

Tudnod kell, hogy a boltokban kapható tojásokra a lehető legszigorúbb szabályok vonatkoznak. Sőt mi több, az Európai Unióban az összes élelmiszer közül a tojás szabályozása a legrészletesebb. Bolti forgalomba csak az A osztályú, azaz a friss tojás kerülhet. A B tojást ipari feldolgozásra szánják.

A tojások jelölésénél a következő számokat kell alkalmazni:

• 0 organikus tojás
• 1 szabadtartású tojás
• 2 mélyalmos tojás
• 3 ketreces tojás

A kötelező jelölésen kívül az A osztályú tojáson még jelezni lehet:

• a felhasználhatósági dátumot,
• az osztályt és a súlyt,
• a csomagoló állomás nyilvántartási számát, esetleg nevét,
• a márkajelzést,
• a tojástermelés telephelyét.

A B osztályba sorolt tojások közt nem lehet törött tojás, de az előzőekben felsorolt jelzéseket a B osztályú tojásokra is rá szabad bélyegezni.