A kerti zsázsa, hétköznapi nevén zsázsa, eredetileg a Földközi-tenger keleti medencéjéből származik. Magjait már az egyiptomi fáraók sírjaiban is megtalálták. Mára egész Európában és Ázsiában elterjedt. Csakúgy, mint a káposztafélék családjába tartozó növények többsége, a zsázsa is tartalmaz mustármagolajat és glükozamint, ezek adják jellemző, a tormáéra emlékeztető csípős, pikáns ízét.

Ezek az összetevők szabályozzák az anyagcserét és a veseműködést, erősítik a gyomrot és a húgyhólyagot, gyógyítólag hatnak a reumatikus betegségekre és a herpeszre. A zsázsa ezenkívül fontos A-, B1-, B2-, C-, E-, PP-vitamin forrás. Olyan ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a kén, a króm, a kálium, a mangán, a magnézium és a kalcium. Éppen ezért főleg télen népszerű, különböző saláták értékes összetevője. Egyszerűen nevelhető a kertben, az ablakpárkányon vagy az erkélyen.

TÁROLÁS / TALAJ

A félárnyékot kedveli. Erős napsütésben csípős lesz és keserű. Igénytelen: homok, tőzeg, föld, konyhai papírtörlő, vatta. 30-50 cm magasra nő, az 5-10 cm magasra nő, az 5-10 cm magas hajtásokat szedjük le.

Ha otthon neveljük, egész évben lehet szedni, akár már hét nap után; szabad földön márciustól decemberig, az ültetéstől számított 6-8 hét után.

A zsázsával rokon növény a vízitorma (Nasturtium officinale), melynek fiatal hajtásai többek között A- és C-vitaminban, illetve kalciumban gazdagok. A vízitorma tisztítja a vért, étvágygerjesztő, és csökkenti a daganatok kialakulásának esélyét.

Jellemzők: A nem évelő zsázsának először két két levele nő hosszú száron, ezt követi a többi apró, világoszöld, enyhén pelyhes levél. Nyáron, júniusban, a hajtások végén kicsi, fehér vagy halványsárga virágok jelennek meg. Kizárólag a csírázó növényeket és az egészen fiatal hajtásokat szabad felhasználni.

GONDOZÁS

A magokat nedves talajba szórjuk, és rendszeresen locsoljuk, amíg ki nem hajtanak. Trágyázni nem szükséges, mivel a zsázsa gyorsan nő. Hamar szedhető, még a csírázás alatt, vagy amikor a levelei kihajtanak, de mindenképpen még azelőtt, hogy kifejlődne a gyökérrendszere.

A növény védelme

A zsázsa általában nem érzékeny a betegségekre és a kártevőkre. Hogy egészséges maradjon, ha otthon neveljük, használjunk megfelelő virágföldet.

Szedés és feldolgozás

A zsázsa akkor használható a legjobban, amikor a hajtások legfeljebb 5-10 cm hosszúak, mivel az idősebb növények íze már túl csípős és keserű. A szárakat éles konyhai ollóval vágjuk le. A zsázsát nem lehet tartósítani, ezért a legjobb egész évben termeszteni az ablakpárkányon, hogy mindig friss növényünk legyen.

Felhasználás

Mindig csak friss zsázsát használjunk. Íze sokféle salátához, leveshez, túrókészítményhez, tojásételhez, paradicsomhoz, krumplihoz, vajas kenyérhez is illik. Díszíthetünk vele savanyúságot vagy hideg előételt. A levesekhez, szószokhoz, főzelékekhez csak főzés után adjuk hozzá, a növény így meg tudja őrizni magas C-vitamin-tartamát. A zsázsa túlzott fogyasztása puffadást okoz (a mustármagolaj miatt), ezért csak kis adagban adjuk az ételekhez. Ha a salátához zsázsát adunk, az ecetet citromlével helyettesítsük.

ÉRDEMES TUDNI

A zsázsát elő növényként nevelhetjük az olyan ágyasokban, ahova később fejes salátát ültetünk. Ha hónapos, vagy jégcsapretek magjaival együtt vetjük, intenzívebbé teszi az ízüket.

TERMESZTÉS

A kertben vagy az erkélyen márciustól szeptemberig termeszthetjük. Az ablakpárkányon egész évben hajt és növekszik. A téli hónapokban ajánlatos vízkultúraszerűen termeszteni, föld nélkül, vizes vattán vagy konyhai papírtörlőn, kis tálkákban, vagy kifejezetten zsázsa termesztésre tervezett agyagedényekben. Összehasonlítva a termőföldben termesztéssel, ilyenkor kisebb nitrogénszennyezés éri a hajtásokat.

Házi termesztés

• Szórjuk a magokat ritkásan egy nedves vattával kitöltött ládába.
• Nyomkodjuk a magokat finoman a talajba.
• Locsoljuk meg egy kevés vízzel, és tartsuk nedvesen. 2-3 nap elteltével csírázni kezd.
• Amikor a csírák 5-10 cm hosszúak, a talaj fölött ollóval vágjuk le őket.
• Tipp: 7-14 naponta ajánlatos újra vetni, hogy mindig legyen friss zsázsánk.

Szabadföldi termesztés

• Márciustól könnyedén szétszórhatjuk, vagy egymástól kb. 10 cm távolságra lévő sorokba ültethetjük a magokat.
• Fedjük be, locsoljuk meg, és tartsuk nedvesen a talajt.
• A hőmérséklettől függően 7-20 nap múlva jelennek meg az első hajtások.
• Akkor vághatjuk le, amikor a növények legalább 5 cm magasak. Ha a hajtásokat nem vágjuk le se túl korán, se túl későn, újra kihajtanak, és másodszor is levághatjuk őket.
• 14 naponta ültessünk új növényeket, de mindig máshova.