Az érdeklődők szép és érdekes használati eszközökkel, gépekkel és dísztárgyakkal találkozhatnak a Bajcsy utcai házban.

– Gyűjtőszenvedélyem akkor kezdődött, amikor megláttam egy nagyon szép régi porcelán petróleumlámpát. Aztán jött a többi. Jártam a vásárok bazársorait, és amit arra érdemesnek tartottam, azt megvettem. Már sok érdekesség felhalmozódott, többek között két Singer varrógép, dohányvágó, kerámia komatál, vödörtartó a gémeskúthoz, 5-6 pipa, papírvágó kés, tintatartó, mártós toll, körző, kézi morzsoló eszközök, régi üdítős üvegek, többféle faszenes vasaló és petróleumlámpa. Legbüszkébb a szódásszifonokon kívül a két rokkára vagyok. Az egyik Komlóról, a másik a tanyáról származik, ahol gyerekkoromban laktam – mesélte hobbijáról Kiss László.

– A régi időben a vidéken élők mindent megteremtettek maguknak. Elkészítették eszközeiket, gépeiket, használati és dísztárgyaikat, maguk hímezték ruháik díszeit is. Ez nagyon érdekes és tanulságos, ezért is döntöttem úgy, hogy közkinccsé teszem a gyűjteményemet. A régi szülői házban kialakítottam a bemutatótermet, ahol a kisebb darabok kaptak helyet, a nagyobbakat az udvaron, a gémeskút körül állítom ki. Volt már két kiállításom a faluházban is, de azt szeretném, ha minél több gyerek és felnőtt megismerné múltunk emlékeit. Éppen ezért bármikor rendelkezésére állok csoportoknak és egyéni látogatóknak egyaránt, és szívesen vállalom a tárlatvezetést is.

Kiss László Gátéron, 1951-ben született. Itt járt általános iskolába, majd a kereskedelmi szakmunkásképző elvégzése után a helyi élelmiszerboltban, Csikós Lászlóné Margitka néni mellett ismerkedett a kereskedő szakma fortélyaival. Pár évig a csongrádi Háziipari Szövetkezetnél kosárfonóként is dolgozott, de szíve visszahúzott az eladó szakmához. Így Kiskunfélegyházán, az egykori mozi melletti vasboltban, majd nyugdíjazásáig a csemperaktárban volt eladó. Örömére szolgál, hogy az értéktár bizottság méltónak tartotta gyűjteménye felvételét a gátéri helyi értékek közé.