Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Ezek közül sok a keresztény vallás szertartásainak is alapjául szolgál.

Sok helyen, például Zala megyében még ma is divat, húsvétvasárnap a zöldághordás – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette, ez is a tavasz megérkezését jelképezte. A húsvéti ünnepkörben ősi eszközöknek van fontos szerepe, mint például a tűz, a víz, a zajkeltés vagy a zöld ágnak.

A víznek nem csupán húsvéthétfőn van szerepe, nagypénteken például az állatok vitték füröszteni – magyarázta a néprajzkutató. Vasárnap pedig az ún. szótlan vizet vitték be a házba, amibe piros tojást tettek. Az egész család megmosdott ebben a vízben, hogy szépek és egészségesek legyenek.

Ugyanilyen hagyomány, elsősorban a katolikusok számára az ételszentelés: a húsvétkor fogyasztott ételeket beleteszik egy kosárba és elviszik a templomba megszentelni. A megszentelt ételek maradékát nem volt szabad szemétbe dobni, inkább tűzre vetették őket, hogy a túlvilági hozzátartozók számára is juttassanak belőle. Tátrai Zsuzsanna szerint manapság újra divatba jött a húsvéti kalács.

Idén a húsvét egybeesik április elsejével, amely a hagyományok szerint a bolondok napjának számít. Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy a hiedelem szerint ezen a napon született vagy halt meg Júdás. A mai napig nem tudni pontosan, miért tartják ezt a napot furcsának. Az elmúlt évtizedekben a gyerekek számára inkább fordított nappá változott át április elseje.