A belőle készült olajat napi szinten használjuk, és magját sem vetjük meg, ha egy kis rágcsálnivalóra vágyunk. Gyönyörű virágait olyan híres festők, mint Vincent van Gogh is megörökítették, és nyaranta mi is gyönyörködhetünk a virágzó napraforgótáblákban. De ismerjük valójában ezt a növényt?

Amerikából jöttem…
Észak-Amerikából érkezett az öreg kontinensre, még valamikor az 1500-as években. Kezdetben mit sem tudtak egyéb értékéről, inkább dísznövényként használták. Az 1700-as évek elején fedezték fel, hogy magjából értékes olaj nyerhető, ám a nagyobb mennyiségű termelés csak jó 100 évvel később indult meg.

Az urak kertjéből a paraszti világba
Míg kezdetben nálunk is inkább a módosabb réteg kertjeiben volt felfedezhető a napraforgó óriási méretű virága, idővel átkerült a szegényebb rétegek szántóföldjeire is, a burgonya és a kukorica mellé. Később önálló területet is kapott. A paraszti világban „tetőtől talpig” hasznos növénynek bizonyult, hiszen míg magjából olajat nyertek, addig szárát tüzelőként, vagy összefonva kerítésként is használták.

Állati takarmány is
Azt tudtad, hogy napraforgómag, mint olyan, kétféle is létezik? Az egyik az általunk ismert, csemege, melyet megpörkölve, héjából kihántva fogyaszthatunk, illetve az olajat nyerjük belőle, míg a másik nem olajos, és inkább állati takarmányként szolgál.

Napraforgó a testre, napraforgó a bőrre
Ha napraforgó, akkor a nagy, sárga virágon kívül mindenkinek a délutáni/esti meccs, és leginkább az aközben elfogyasztott szotyola jut az eszébe, illetve a magból nyert olajban kisütött finom ételek. Pedig bőrre gyakorolt pozitív tulajdonságai, hosszú szavatossága és nyugtató hatása miatt a kozmetikai ipar is előszeretettel használja.

Amiért érdemes szotyit majszolni!
Ha csupán egyetlen szóval szeretnénk érvelni a napraforgó fogyasztása mellett, akkor csak annyit mondanánk: egészséges! Ha kellene még valami, ami meggyőz róla, hogy érdemes megkóstolni, akkor még annyit tennénk hozzá, hogy finom. Ha jó lenne tudni, valójában mi van benne, és miért vagy mi ellen jó, akkor a fontosabb információk:

B1-, B2- és E-vitamin tartalma rendkívül magas, valamint a mag csírája emellett D-vitaminban sem szűkölködik.

Ásványi anyagok, nyomelemek egész sora is megtalálható benne. Szelén és réz van benne, valamint kálium- és foszfortartalma is nagyon jelentős. A hölgyek körében is igen népszerű kellene, hogy legyen, hiszen a benne lévő folsav nélkülözhetetlen a női szervezet számára.

Antioxidáns tartalma is igen jelentős, emellett esszenciális zsírsavak, fehérjék otthona is ez az apró magvacska.

Ha épp diétázol, vagy az egészséges életmód irányába nyitsz, mindenképpen iktass be a napi menüdbe egy kevéske napraforgómagot! Ezek az „apróságok” segítik a fogyást, azáltal, hogy serkentik az emésztést. Ám azért csak csínján vele, mivel kalóriatartalma magas! Úgyhogy csak módjával!

Ha magas vérnyomással, magas koleszterinnel küzdesz, mindenképpen fogyassz rendszeresen szotyit, vagyis inkább az abból készült teát! Ha a vércukroddal is problémáid akadnak, naponta néhány csésze napraforgómagos nedű azt is helyre teszi!

A vizelési problémákkal, prosztata gondokkal, ideggyengeséggel küzdők is bátran rágcsáljanak napi szinten egy kis napraforgót, vagy készítsenek a magból teát és azt „hörpölgessék”.

Szirmainak, de leveleinek, a virágfejnek is gyógyító hatása van. Míg a sárga szirmok szintén a magas vérnyomás ellen védenek, nyugtató és lázcsillapító hatással bírnak, addig utóbbi két részéből malária elleni tinktúrát készítenek.

Fokozott izzadás, szűnni nem akaró megfázásos tünetek, nyáklerakódás ellen szintén a magból készült tea segíthet rajtunk.

Így készül a napraforgómag tea
1 liter vízhez 2-3 deciliter napraforgómagot számoljunk. A magokat öntsük bele a vízbe és kis lángon forraljuk körülbelül fél órán keresztül. Ha kész, szűrjük le, kicsit hagyjuk hűlni és máris lehet inni! Ne várjuk meg, míg teljesen kihűl, hiszen a mag olajtartalma miatt hidegen nem túl kellemes fogyasztani.