Az előrejelzések szerint a születéskor várható élettartam növekedésével hamarosan hárommillió krónikus beteg lesz Magyarországon, akiknek nagy része tüdőgyógyászati problémákkal néz majd szembe.

A tüdőbetegségek között is folyamatosan nő a krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD), az alsó légutak tartós beszűkülésével járó kórképek száma.

Ennek megfékezésére hatékonyabb együttműködésre lesz szükség tüdőgyógyászok és a háziorvosok között – mondta el Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a napokban egy szakmai eseményen.

Mivel számos tüdőbetegség elsődleges oka a dohányzás, a tüdőgyógyászok üdvözlik azt a szabályozást, amellyel hazánkban a kormányzat és a civil szervezetek is egyre inkább támogatják a dohányzásról való leszoktatást – tette hozzá.

Ehhez az egészségügyi intézményektől is megfelelő támogatást kap az, aki szeretné letenni a cigarettát – tette hozzá Horváth Ildikó, az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézet igazgatóhelyettese, aki kiemelte a tüdőgondozói hálózat szerepét.

A konferencián elhangzott: a TBC-s betegek száma egyre csökken, hazánk az alacsonyan fertőzött fejlett országok közé tartozik ebből a szempontból, ám a COPD-s és asztmás betegek száma egyre növekszik, mint ahogyan a tüdődaganatban szenvedők száma is.

A hazai tüdőgyógyászati fekvőbeteg osztályokon a páciensek 60-70 százaléka daganatos beteg. A legnagyobb gond, hogy kétharmaduknál későn fedezzük fel a betegséget, hiszen a korai stádiumban nem okoz panaszt.

Jelenleg 22 ezer beteg van, ám számuk évente csaknem annyival nő, mint ahányat elveszítünk. A betegség öt éves túlélési aránya jelenleg 10-15 százalék – ismertette Szilasi Mária, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Kovács Gábor elmondta: napjainkban csak az USA néhány államában végzik CT-vel a tüdőrákszűrést, ám a világon mindenhol keresik ennek költséghatékony módját, amellyel a betegség a korai stádiumában is felismerhető lenne.