A ünnepségen részt vett Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, valamint Lenkei Róbert, a Bács-Kiskun vármegyei Közgyűlés tagja, választókerületi kabinetfőnök.

Olajos István, a lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola igazgatója köszöntötte a megemlékezésen összegyűlteket, melyet követően Madari Róbert Lakitelek polgármestere tartotta meg ünnepi beszédét. A polgármester úgy fogalmazott, a forradalom nem csupán fegyverekről, barikádokról és pesti srácokról szólt, hanem emberségről, bátorságról, összefogásról, arról, hogy egy kicsiny, de hitében hatalmas nemzet képes volt szembe szállni a világ legerősebb birodalmával. „Egy nép azt mondta elég volt, megindult, mert hitt a szabadságban.” Márai Sándort idézve hangsúlyozta: ez a hit, ez az összefogás tette 1956-ot örök példává. 1956 hősei nem féltek, és mi, akik ma emlékezünk, tartozunk nekik annyival, hogy nem felejtünk és nem félünk megőrizni azt, amit ők kivívtak.

Az ünnepi megemlékezés részeként a lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola 8. osztályos diákja adták elő verses, zenés ünnepi műsorukat.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő beszédében elmondta, 1989-ben állították fel Vankó Józseffel, Szűcs Pállal a megemlékezés helyszínéül szolgáló kopjafa emlékművet. A honatya nemrég elhunyt barátját, Buda Ferencet idézte, akit a forradalomról írt versei miatt börtönbüntetésre ítéltek. Az említett versek közül a Pesten esik a hó kezdetűt szavalta el a honatya.

Pesten esik a hó
Keringve kavarogva
A Dunán a habokra
Lelkük-vesztett romokra
Kivert ablakszemekre
Kékszájú emberekre
Csepelre és a Gyárra
A moccanatlan Várra
Tépett szélű sebeken
Dacoló üzemeken
Aszfaltra száradt véren
Megül halottfehéren
Hordja a szél a földön
Viszi a szél az égen
Pesten esik a hó
Nyílt sebre friss kötésnek
Pest talpig hófehérben.

Buda Ferenc után Ágh István költőről is megemlékezett, aki szintén a napokban hunyt el. Mint elmondta, Ágh István 18 éves volt az 56-os forradalom idején, meg is lőtték, hajszálon múlt az élete. Életére és alkotói pályájára az 1956-os forradalom nyomta rá leginkább a bélyegét. A Parlament előtti vérengzésben szerzett sebesülései, a testében maradt repeszdarabok, élete végéig emlékeztették arra a napra, amikor a magyar szabadságért vállalt bátorságot vérrel fizették meg. Lezsák Sándor fájó szívvel búcsúzott költő barátaitól.

Az eseményen Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében a forradalom hőseinek bátorságát, a nemzeti egység erejét és az 1956-os eszme máig ható üzenetét méltatta. A politikus beszédét Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versének soraival kezdte, emlékeztetve arra, hogy „úgy született a szabadság, hogy pesti utcán hullt a vér”. Hangsúlyozta: a magyar nép történelme során mindig megmutatta, hogy nem tűri az elnyomást, és ha kell, képes összefogni a szabadság és a nemzeti önrendelkezés védelmében.

Németh Szilárd beszédében felidézte az 1940-es és 1950-es évek diktatúráját, amikor a kommunista hatalom elnyomta a magyar társadalmat, felszámolta a tulajdont, üldözte az egyházakat, a nemzeti gondolkodású értelmiséget, és még a mindennapi életet is ideológiai alávetettségben tartotta. Mint fogalmazott: A marxista-leninista ideológia és a Kalasnyikov nem ismert se Istent, se hazát, se családot. A lelkekbe, a mindennapokba beköltözött a félelem és a rettegés.

A képviselő kiemelte: 1956-ban a magyarok megmutatták, hogy van határ, ameddig el lehet menni, és a szabadságszerető nép végül nemet mondott a zsarnokságra. „Egy nép azt mondta: elég volt” – idézte Márai Sándort, hozzátéve, hogy a forradalom valódi ereje az összefogásban és a nemzeti öntudatban rejlett.

A megemlékezésen Németh Szilárd méltatta azokat a lakiteleki kezdeményezéseket is, amelyek évtizedek óta őrzik a forradalom szellemét. Felidézte, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke 1989-ben kezdeményezte az 1956-os kopjafa felállítását, amely azóta minden évben az ország egyik legfontosabb emlékhelyévé vált. „Olyan hazafiak szóltak itt az elmúlt években, akik életükkel, munkásságukkal és hűségükkel példát mutattak – Wittner Máriától Gyarmati Dezsőig – mondta.

A politikus szerint az 1956-os forradalom nem csupán történelmi esemény, hanem erkölcsi örökség is, amely ma is irányt mutat. A forradalom eszméje ma is arra tanít bennünket, hogy a nemzeti függetlenséget, a hitet és a családot minden körülmények között meg kell védenünk – hangsúlyozta, majd hozzátette: A szabadságot nem adják ingyen, azt minden nemzedéknek újra és újra meg kell védenie.

Németh Szilárd utalt a mai kor kihívásaira is, amikor – mint mondta – nem fegyverekkel, hanem gazdasági és ideológiai eszközökkel próbálják befolyásolni a nemzeti döntéseket. Ma nem tankokkal, hanem nyomásgyakorlással akarják korlátozni a szuverén nemzetek jogait. Nekünk azonban meg kell őriznünk önállóságunkat, hitünket és közösségeink erejét – fogalmazott.

A rendezvény végén Németh Szilárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő nemzedékeinek ismerniük és érteniük kell 1956 üzenetét. A magyarok mindig akkor voltak sikeresek, amikor összefogtak, és közösen álltak ki az igaz ügy mellett. Ez most is így van: a nemzeti egység a legnagyobb erőnk. Zárásként a politikus így fogalmazott: Cselekedjünk ’56 szellemiségéhez és emlékéhez méltó módon – békében, igazságban és nemzeti összefogásban. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!

Az ünnepség részeként átadták az idei év Kátay Zoltán ösztöndíját is. Ezúttal Erdélyi Melinda részesült a kitüntető díjban. A Kátay ösztöndíj olyan fiatal kutatókat ismer el, akik munkájukban a tudományos mélységet a kulturális nyitottsággal és közösségi elkötelezettséggel ötvözik. A díjazott laudációját dr. Kisfaludy-Bak Judit mondta el. Mint elhangzott, Melinda tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte, ahol turkológusként doktori fokozatot szerzett, másoddiplomáját az irodalom és kultúratudomány területén szerezte, színháztudományra szakosodva. Doktori disszertációjában a török nyelvű színjátszás és a nemzeti identitás összefonódását vizsgálta, olyan kérdéseket feszegetve, melyekhez hasonló megközelítés korábban nem született. A díjat Lezsák Sándor és dr. Kisfaludy-Bak Judit adta át.

Az ünnepség reggelén a plébánia kerítésén 30 tablóból álló kiállítás került elhelyezésre, amelyet Dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnöke ajánlott fel. A tárlat a külhoni magyarság emlékezetmegőrző tevékenységét mutatja be, felidézve a határokon túl őrzött magyar kulturális és történelmi értékeket. Dr. Messik Miklós az ünnepség keretében röviden bemutatta az egyesület munkáját és célkitűzéseit. Mint elmondta, a szervezet idegen nyelvterületeken, a történelmi Magyarország határain túl található magyar vonatkozású emlékek és emlékhelyek feltárását, regisztrálását és bemutatását végzi. Tevékenységük célja, hogy hozzájáruljanak a magyar kulturális örökség megőrzéséhez, az egészséges nemzeti öntudat erősítéséhez, valamint a külhoni magyarság és a történelmi diaszpóra kapcsolatainak feltérképezéséhez.

A ünnepség zárásaként a résztvevők az emlékezés koszorúit helyezték el az emlékművön.