Az óraátállítás érintette a MÁV és a BKV menetrendjét is. Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási rend a MÁV menetrendjében 22 szerelvényt, 14 Magyarországról induló, illetve az országba érkező nemzetközi vonatot, valamint 8 belföldi járatot érintett.

A BKV menetrendjében csak az éjszakai buszok közlekedését érintette az óraátállítás, az óránkénti, vagy annál gyakoribb követési idővel közlekedő 6-os villamos és az éjszakai járatok 2.00 és 2.59 óra közötti indulásai elmaradtak, míg az órás követésnél ritkább, illetve csak meghatározott időpontokban induló járatok esetében egyedi menetrendet alkalmaztak.

A változtatás a Liszt Ferenc-repülőteret nem érintette, mivel úton lévő, Budapestre tartó járata egyetlen légitársaságnak sem volt.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási rend azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai szerint az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.