Napjaink ritmusát ugyanis szervezetünk belső órája irányítja, ami csak fokozatosan képes megbirkózni a mesterséges beavatkozással – különösen a tavaszi óraátállítást követően.

Ilyenkor gyakoribb a fáradtság, a fejfájás és az étvágytalanság, csökken a koncentráció, eredménytelenebb a stressz kezelése, sokan alvászavarral küzdenek. Sőt a szívrohamok száma akár 5 százalékkal is megnövekedhet – mondják német orvosok.

Átmenetileg e rövidke időeltolódás is megzavarja szervezetünk bioritmusát, többek között kihat a kortizol és a melatonin hormon termelésére. Az előbbi a szervezetet érő stresszhatás kivédésében játszik fontos szerepet, míg a melatonin az alvási ciklust irányítja. Kismértékű változása is felboríthatja alvási ritmusunkat. Számos tanulmány igazolja, hogy az alvásproblémák összefüggésben állnak a szívbetegségekkel, a munkahelyi és a közlekedési balesetekkel.

Az óraátállítás az állatokat is érinti: a tehenek és kecskék, melyeket mindig ugyanabban az órában fejnek meg, úgy összezavarodhatnak, hogy átmenetileg csökkenhet a tejhozamuk.

Mindannyian másképpen alkalmazkodunk a változásokhoz: van, akinek elegendő hozzá 3-4 nap, másoknak egy hétre is szükségük lehet ahhoz, hogy a szervezetük felvegye az új ritmust.

Altatók és egyéb pótszerek helyett próbáljunk korábban ágyba bújni, s örülni annak, hogy tovább van világos. Október 25-én visszakapjuk a most „elcsent” órát, és ismét birkózhatunk a problémákkal. De legalább az elalvás réme nem fenyeget majd…