A szentmise főcelebránsa dr. Pintér Gábor érsek, apostoli nuncius volt, aki az alábbi gondolatokat osztotta meg ünnepi beszédében:

- Szent István király ünnepén lehetetlen, hogy haza szeretetének örömteli érzése ne mozduljon meg a szívünkben. Lehetetlen, hogy megfeledkezzünk arról a földről, melyen őseink könnye és vére folyt. És akaratlanul is felmerül bennünk a kérdés: kik vagyunk és hová megyünk mi magyarok. Jövőtlenek vagyunk? Elsodornak bennünket talán korrupt nagy politikai és gazdasági viharok vagy beleolvadunk a népek tengerébe? Kik vagyunk mi magyarok? Egyáltalán érték-e a magyarság?
A magyarság közösség. A magyarság azt jelenti, hogy bárhol élek is a világon, vállalom a múltamat, a történelmemet, a gyökereimet, vállalom a kultúrámat, a hagyományaimat, hogy magaménak érzem a szépséges magyar nyelvet, a magyar költészetet és a zenét és a magyarság az, hogy mindnyájan ugyanarra gondolunk, amikor azt halljuk: Szent Korona, István Király, Boldogasszony, Esztergom, Duna, Tisza, vagy Mohács és Buda vára. Vagy éppen csak három évszámot: 1848, 1956, 1989.
Minket, magyarokat a mai szentmise evangéliuma is elsősorban egyetlen emberre, Szent Istvánra, Magyarország első királyára emlékeztet. Arra a szentre, aki lerakta hazánk alapjait.

Az ünnepi szentmisét követően az érsekatya megáldotta a Gazdakörökből hozott nemzeti színű szalaggal átkötött ropogós héjú, illatos kenyereket, majd azokat a csikósok és fogatosok, valamint a megjelent városlakók kíséretében a Városháza elé vitték.

A cipókat városunk vezetői szeletelték fel Csányi József polgármester köszöntő szavait követően, majd a gazdaköriek segítségével osztották szét az ünneplők között.

(Képek: Fábián Adrienn - infokiskunfelegyhaza.hu)