Az ünnepélyes premiernek a Szent Benedek PG Sportcsarnoka adott otthont, ahol Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket:
- Félegyházán Petőfi egy kicsit más egy kicsit többet jelent. MI ismerjük azokat az utcákat, tereket, ahol egykor szaladgált az Ótemplomtól a Hattyúházig. Ahol nádparipán, fűzfasípot fújva futkosott a kisgyerek. Azokon a tereken járunk mi is. Ki gondolta akkor, hogy mi lesz ebből a kislegényből, hogy 200 évvel később még mindig ünnepeljük őt. És a születésének 200. évfordulóján nagyon sok rendezvényt, programot fogunk szervezni. Azt gondolom, hogy ő igen. És ha most itt lenne, vajon mit csinálna? Azt gondolom, hogy hátradőlne kényelmesen és azt mondaná, hogy egy nagyon jó darabot írtam, kezdődjön a játék!

Az igazgatónő köszöntőjét követően Csányi József polgármester szólt a megjelentekhez.

Beszédében visszaemlékezett a tornaterem alapkő letételére, hiszen 5 évvel ezelőtt azzal a céllal kezdtek bele a munkába, hogy a sport mellett a kultúra is helyet kapjon az épületben.

- Petőfi jelentősége a mi városunkban kiemelkedő, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy fiatal Petőfi nyomában napról-napra járhatunk. Számtalan helyen a lábnyomát otthagyta nekünk, amire mi is léphetünk. A félegyházi kulturális élet egy olyan ívet írt le az elmúlt évszázadban, de az elmúlt évtizedben is, ahol különböző generációváltás történt. 25 évvel ezelőtt a Jankovszki család alapított különféle művészeti egyesületeket, amelyek a kultúra számos területén öregbítették a várost. Ma élő tanú lehetünk annak, hogy egy következő generáció lép színpadra egy grandiózus produkcióval – mondta a polgármester.

A bemutatót megtisztelte jelenlétével Horváth Szilárd, az MTVA műsorvezető-szerkesztője is, aki a fiatalok színpadra lépését megelőzően szólt a közönséghez.

- Petőfi mindössze 26 éves volt, amikor 1849. július 31-én a segesvári csatatéren eltűnt. Örökre fiatal maradt, akinek az élete tele volt izzó hazaszeretettel, érzésekkel, izzó gyűlölettel a haza ellenségei, bűnei és rossz tulajdonságai iránt. Ebből az izzásból született 1844. októberében A helység kalapácsa elbeszélő költeménye, mely komikus eposz és egyben stílusparódia. Kigúnyolta azokat a tulajdonságokat, melyeket nem szeretett a magyarságban. A nemtörődömséget, a bárgyúságot, az iszákosságot, a kivagyiságot, nagyravágyást, a mást mutatok, mint aki vagyok stílust – foglalta össze magvasan a mű lényegét.

A Keserű Benedek és Vízhányó Anna rendezésében született táncjátékban még maga Petőfi Sándor is megelevenedik Gombás Bende alakításában és személyesen meséli el, miként lett a szerelem parazsából kocsmai verekedés, végül pedig bírói ítélet. A műben számos ismert félegyházi közéleti személyt is láthattunk a vérpezsdítő produkciókat bemutató táncegyüttesek mellett.

A szereposztás a következő volt: Petőfi – Gombás Bende, Kántor – Nánási Tamás, Harangláb – Magony Ádám, Fejenagy – Keserű Benedek, Erzsók – Pallagi Lilla, Amazontermészetű Márta – Szécsényi Niki, Bagarja, a béke barátja – Tóth Csaba, Csepü Palkó – Kollár Pisti, Bíró – Kovács Gyula, Kisbíró – Csányi Tamás, Mezősi Károly – Hideg János László, Levéltáros – Mészáros Márta.