Egy új tanulmány tudományos alapokon keresett választ arra, hogy az ígéretesen csengő tézisben vajon mennyi az igazság.

Zeller, saláta, grapefruit, uborka és brokkoli - a különböző fórumokon többnyire ezekkel a zöldségekkel találkozhatunk mint a negatív kalóriás élelmiszerek legjelentősebb képviselőivel. A jelenség mögötti gondolatmenet valójában kifejezetten logikusan hangzik, hiszen ezek az ételek nem csupán alacsony kalóriatartalmúak, de rengeteg emészthetetlen rostot is tartalmaznak. Innen nézve joggal merül fel a kérdés, hogy vajon az így elfogyasztott, energiát biztosító tápanyagok vagy az emésztés során a szervezetünk által elégetett kalóriák nyomnak-e többet a latban. Ha ugyanis ez utóbbi oldalra dől a mérleg nyelve, akkor az említett zöldségek fontos kiskaput jelenthetnek a fogyókúrázók számára.

Bármennyire is jól hangzik, az elképzeléssel kapcsolatban számos dietetikus és orvos szkeptikus. Ezzel együtt a tudományos élet mindeddig elvétve tesztelte csupán az elmélet igazságtartalmát. A hiány pótlása érdekében Katherine Buddemeyer orvostanhallgató vezetésével amerikai kutatók lefolytattak egy állatkísérletet, amiben speciális eszközökkel mérték meg az állatok energiafelhasználását, illetve azt, hogy az elfogyasztott nyers zöldségekből mennyi energiát nyertek ki és mennyit használtak fel az emésztéshez.

Zellerimádó hüllők

A kísérletbe szakállas agámákat (Pogona vitticeps) vontak be. Bár ezek a hüllők evolúciós értelemben nem állnak túl közel az emberhez, mégis akad néhány hasonlóság a két faj között: az agámák is mindenevők, emésztőrendszeri felépítésük és folyamataik pedig hasonlóak az emlősökéhez, beleértve az embert is. Mindezeken felül nem jelent gondot számukra, ha számolatlan mennyiségben kell zellert habzsolniuk, ami praktikus okokból szintén előnyt jelentett a kiválasztásnál.

A mérések szerint az állatok a zöldséggel elfogyasztott kalóriák hozzávetőleg 33 százalékát fordították az emésztésre, további 43 százalék pedig hasznosulás nélkül választódott ki a szervezetükből. Mindez azt jelenti, hogy a teljes energiamennyiség 24 százalékát tudták egyéb testfolyamataikra kinyerni. E tekintetben tehát megbukott a negatív kalóriákról alkotott tézis.

Habár a tanulmány csupán egyetlen zöldségre és egyetlen állatfajra terjedt ki, a kutatók azonban a kapott eredmények alapján - elméleti módszerekkel - megpróbálták azt is megbecsülni, hogy embereknél hogyan alakulna az energiafelhasználás, ha a negatív kalóriák kapcsán legtöbbet említett tíz élelmiszert fogyasztanák. A zeller mellett így számításba vették a brokkolit, az almát, a sárgarépát, a grapefruitot, a paradicsomot, az uborkát, a görögdinnyét, a zöldsalátát és az áfonyát is. A kutatók konzervatív becslései szerint az emberi szervezet az így bevitt energia mintegy negyedét fordítaná az emésztésre, hozzávetőleg 19-50 százalékát pedig egyéb célokra tudná hasznosítani.

Nem csodaszerek, de hasznosak
Bár az elmélet megbukott, ezzel együtt 3 kilogramm zeller elfogyasztása így is alig 6 - fizikailag inaktív - órán keresztül lenne képes elegendő energiát biztosítani egy 60 kilogrammos nő számára. Magyarul mondva ezek az élelmiszerek akkor is hatékonyan segítik a fogyást, ha valójában nem negatív kalóriásak. Egy hatalmas sajtburgert tehát nem tudunk semmissé tenni azzal, ha megspékeljük néhány szál zellerrel, de igenis érdemes a magas energiatartalmú ételek egy részét vitamin- és rostdús zöldségekkel felváltani, ha meg szeretnénk szabadulni a súlyfeleslegtől.

"Függetlenül az adott élelmiszerben lévő kalóriák számától, mindig képesek leszünk némi energiát nyerni belőlük. Még ha ez nem is sok, de minden étel minden esetben jelent némi profitot" - szögezte le Stephen Secor, az Alabamai Egyetem professzora, a kísérlet nyomán készült tanulmány vezető szerzője.