Szervezetünk belső védelmének igen fontos szereplője két agresszív sejttípus: a falósejt, más néven fagocita és a természetes ölősejt, angol nevének rövidítésével: NK sejt.

A falósejtek legtöbbje makrofág (a szó jelentése: nagyevő). A vándorló makrofágok fertőzések után nyomoznak, mikrobákkal és sejttörmelékkel táplálkoznak. A helyhez kötött makrofágok szervekben, például az agyban és a májban lakoznak. A makrofágok után szervezetünk legfontosabb falósejtjei a leggyakoribb fehérvérsejtek, a neutrofil granulociták. Az eozinofil granulociták kevésbé falánkak, de így is fontos szerepet játszanak a férgek és egyéb élősdiek elpusztításában.

A limfociták 15 százaléka természetes ölősejt. Az NK sejtek a fagocitákhoz hasonlóan a lépben, a nyirokcsomókban és a vörös csontvelőben fordulnak elő. Nagyon sokféle mikroorganizmust, sőt daganatsejteket is képesek elpusztítani. Azokat a sejteket veszik célba, amelyek felszínén gyanús fehérjéket vesznek észre.

Az NK sejtek szó szerint kilyuggatják a megtámadott mikrobákat. Speciális anyagukkal, a perforinnal lyukat ütnek rajtuk, így a sejttartalom kifolyik, a mikroba elpusztul. Az NK sejtek olyan anyagokat is kiválasztanak, amelyek programozott sejthalált váltanak ki.

Öngyilkos immunrendszer
A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (AIDS) lényege: az immunrendszer képtelen megvédeni a szervezetet a fertőzésektől. Az 1981-ben leírt kór az egész világon ismert: 35 millió áldozatot szedett, vírusát mai ismereteink szerint 34 millióan hordozzák.

Az AIDS kórokozója, a HIV (emberi immunhiány vírus) ördögi módon önmaga ellenségévé teszi az immunrendszert. Miután behatol az immunsejtbe, ledobja védelmező fehérjeburkát, majd átállítja a sejt DNS-másoló gépezetét, saját RNS-örökítőanyagának DNS-másolatát sokszorosíttatja. A vírus-RNS DNS-másolata beépül a gazdasejt DNS-ébe, emiatt a sejt vírusok miriádjait kezdi termelni.

Az AIDS tehát nagyon gonosz betegség; ennek ellenére a betegek túlélési esélye jelentősen nőtt, amióta hatékony gyógyszer-kombinációk állnak az orvosok rendelkezésére.