Az elmúlt években jelentősen szigorodtak a kutya- és az egyéb állattartás szabályai.

– Magyarországon nagyjából 1 millió kutyát tartanak láncon, ennek körülbelül felét azért, mert nincs megfelelően körbekerítve az ingatlan – mondta el tapasztalatait Tornóczky Anita. Az Országos Állatvédőrség ügyvivője úgy látja, hogy sokan az eddig hatályos rendelkezéseket sem tartották, illetve tartják be, nevezetesen, hogy a kutyákat a méretüknek megfelelően 4, 6 vagy 8 méteres láncon szabad csak tartani. Azt, hogy mit takar a tartós láncon tartás, nem részletezi a rendelkezés.

– Állatvédőként azt gondolom, hogy az lenne az ideális, ha nem lenne egyetlen kutya sem láncon soha, maximum futóláncon, de be kell látni, hogy jelenleg nem tart ott az állatvédelmi kultúra, hogy ez reális cél legyen – fűzte hozzá. Tornóczky Anita kifejtette, hogy ha egy kutya egy nap három órát megfelelő hosszúságú láncon van, az nem okoz az állatnak szenvedést, a tartós megkötés viszont fizikai és mentális problémákhoz vezethet az ebeknél.

A kormányrendelet betartását a jegyzők hívatottak ellenőrizni, de nem nehéz belátni, hogy bokros teendőik mellett erre valószínűleg nem fognak túl nagy energiát fordítani. Arról nem is beszélve, hogy a tartósságot lehetetlen megítélni, ha azt mondja a gazda, hogy pont most kötötte ki a kutyát, nem sok mindent lehet tenni.

– A törvényalkotó célja jó, de ez nem ilyen egyszerű. Az ideális, de hosszú távú megoldás az lenne, ha gyermekkortól tanítanánk, hogy mire van szükségük az állatoknak, hogy egy kutyának kell a mozgás, akkor is, ha kertben él, el kell vinni sétálni. Az állattartási kultúrát kellene fejleszteni – érvelt a szakember, aki úgy véli, tekintve, hogy az országban lévő mintegy 3,5 millió kutyának csak a felét csipezték be a gazdák – pedig kötelező –, nem fogják az emberek komolyan venni a mostani módosítást. Ha mégis, a rendelkezés könnyen a visszájára fordulhat, lehetnek ugyanis olyanok, akik értesülve arról, hogy tilos a kutyákat tartósan megkötni, bezárhatják az ebeket egy sufniba, rossz körülmények közé, eldugva őket így az állatvédők szeme elől.

Jönnek a feljelentgetések?

Czerny Róbert állatvédelmi szakjogász az M1 műsorában azt mondta: nem csak állatvédelmi ügyről, hanem polgárjogi kérdésről is szó van. Garnmadával jönnek majd a szomszédok panaszai amiatt, hogy a láncról elengedett kutyák átmásznak a kerítésen és a túloldali telken károkat okoznak. Ha pedig valaki nem szabadítja meg az ebét a kötéltől, akkor azért jelenthetik fel. Az új szabály ehhez „kiváló” jogalapot teremt – mondta. Az, aki nem előzi meg a kutyája szökését és az aki nem engedi el az ebét a láncról szintén 90-100 ezer forintos állatvédelmi bírságra számíthat.