Az öregségi nyugdíjat rendre az infláció mértékével arányosan kell emelni. Ezt az összeget minden év elején állapítják meg, a várható infláció mértékét megjósolva. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint pedig, ha az év első nyolc hónapjában az infláció a vártnál magasabb, úgy a nyugdíjakat visszamenőleg kell kiegészíteni.
Így lehet, hogy hat év alatt majd’ húszezer forinttal nőtt az öregségi nyugdíj – ezalatt a forint vásárlóereje is romlott, tehát kevesebbet ér a pénz, mint például 2010-ben. Vagyis: többnek tűnik a nyugdíj, ám annak igazi értéke nem sokkal több, mint korábban.

Jövőre – egyelőre úgy tűnik – 0,9 százalékkal kapnak majd többet a nyugdíjasok, azaz 986 forinttal lesz több az átlagnyugdíj.
Tavaly év végén 2 017 609 nyugdíjas élt hazánkban, infografikánkból az derül ki, hogy köztük milyen mértékben oszlott el az összes kifizetett nyugdíj. Ezt a pénzt az aktívan keresők fizetik ki, aggasztó tehát az adat, miszerint 1990-ben 13 százalék volt a nyugdíjasok aránya, mostanra 17 százalékra nőtt a 65 éven felettiek aránya a magyar társadalomban.
Kérdés tehát, az öregedő társadalom meddig képes fenntartani a mostani nyugellátó rendszert.

NEM BÍZZÁK A VÉLETLENRE
Majdnem egy évtizede folyamatosan csökkent az önkéntes magánnyugdíjpénztár- tagok száma, ám az idei első negyedév bizakodásra ad okot: többen fektetik pénzüket az öngondoskodás e formájába. 2016 első három hónapjában ugyanis már újra több mint 1,15 millióan tagok valamilyen magánnyugdíjpénztárban. Csaknem nyolc százalékkal nőttek az egyéni befizetések (a munkáltatói befizetések maradtak csaknem azonos szinten) a tavalyi év azonos időszakához képest.