Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából, ezért a közeljövőben minden érintett „túlélőcsomagot” kap segítségül.

Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma fele annyian halnak meg szívinfarktusban, mint tíz évvel ezelőtt. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban, a legmodernebb infrastruktúrával, ahol az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni időszakban bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban.

Sok beteg fellélegzik, miután túlélte az első szívrohamát, s csak legyint, ha életmód-változtatásról beszélnek neki. Hogy ez változzon, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és a Sanofi „túlélőcsomagot” állított össze a szívinfarktuson átesett betegeknek, ami videofilmből, gondozási naplóból és információs anyagból áll. Ezeket a közeljövőben minden páciens megkapja.

– Évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban hirtelen keringésleállás miatt, aminek a leggyakrabban a szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő – hangsúlyozta dr. Tóth Kálmán, az MKT elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a csomagot.
(A rendezvényt stílusosan a fővárosi Sziklakórházban tartották – a helyszínválasztás nem véletlen: a II. világégés és a hidegháború idején az itt berendezett atombiztos kórházzal ez az intézmény adott lehetőséget a „túlélésre”.)

A korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel.

Ez nálunk átlagosan több mint három óra, míg Ausztriában a hezitációs idő 70 perc. Ennyi idő alatt hal el a szívizom – de erről már dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, az MKT főtitkára beszélt. A hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete. Ez nem igényel speciális képzettséget, gyakorlatot, csupán egy kis elszántságot.

A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót, vagyis nyomást kell alkalmazni, percenként százszor, s közben segítséget kell hívni.

A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktusos betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják.

Ehhez tartozik az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a viziteken való rendszeres részvétel a 365 nap során.

A kampányhoz csatlakozott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Róla tudni kell, hogy mielőtt szóvivő lett, 25 éven át mentőzött, több tízezer beteghez riasztották, köztük több száz szívinfarktusoshoz is.
–
Láttam, tapasztaltam, mennyire keveset tudnak az emberek erről a betegségről, mennyi veszélyes tévhit él a fejekben. Sokan azt mondják: hétvége van, nem megyek orvoshoz, úgysem csinálnak velem semmit. Ez nem igaz, mert a kardiológiai centrumok a nap 24 órájában készenlétben állnak – hangsúlyozta a szóvivő.

A kampány anyaga a www.mkardio.hu/tulelesiismeretek linken érhető el és tölthető le.