Miskolci Barlangfürdő
A sokak által kedvelt termálfürdő feledhetetlen és egyedülálló élményt nyújt a természet fedte medencékkel, a hegy gyomrából eredő, kellemes hőmérsékletű termálvízzel, valamint a környék kristálytiszta levegőjével. Gyógyhatása elsősorban a barlangi klímájában, valamint a meleg termálvizében rejlik. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a már ismert barlangi medencékhez újabb természetes járatokat és termeket kapcsoltak. A “Gömb terem” a meglepetések kedvelőit szórakoztatja, mellette pedig a vízsugarak masszírozzák a pezsgőfürdőben a ellazulni vágyó vendégeket.
A fürdő rendelkezik még számos medencével, többek között kültéri úszómedencével, élménymedencével, továbbá szaunaparkkal, valamint jó néhány sportolási és szórakozási lehetőséggel.

Bobpálya Miskolc-Tapolca
A télen és nyáron is üzemelő miskolc-tapolcai bobpálya a barlangfürdő mellett a csónakázó tó körüli sétányról érhető el. A 800 méter hosszú pályán még este kivilágítás mellett is lehet csúszni. Bobozás közben fotó készül, mely helyben azonnal megvásárolható.

Sziklakápolna Miskolc-Tapolca
Miskolc-Tapolca egyik nevezetessége a Sziklakápolna, melyben vasárnaponként római katolikus szentmisét tartanak. Az 1935-ben felszentelt Sziklakápolnát az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket eredetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként.
A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a tapolcai tufába, s szűk bejárata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak közelítette a két métert.

Kalandtúrapark Miskolc-Tapolca
A miskolc-tapolcai Kalandtúra Parkot 2005-ben adták át. A csónakázó tó és a nagy játszótér mellett az erdő fái között található. 1 000 m2-en helyezkedik el, 3-9 m-es magasságban 25 kiépített akadálypályájával. A kalandpark három nehézségfokú pályarészre tagolódik. A látogatókat képzett túravezetők kísérik a baleset elkerülése érdekében.

Diósgyőri vár
A Bükk keleti magaslatai alatt megbújó diósgyőri vár egy kisebb sziklaszirten magasodik. A régészeti feltárások szerint ezen a helyen az évszázadok során három vár is épült.
A magyar törzsek Kárpát-medencében történő letelepedését követően a Borsod nemzetség verte fel itt szállását, melynek védelmére készített faszerkezetű erődítmény alapjait megtalálták a régészek. A tatárjárás elpusztította a vidékkel együtt, helyébe 1300 körül István nádor emeltetett kőből várat. István nádor fiai ugyanúgy saját tartományuk létrehozásán küzdöttek erőszakos úton, mint a korszak többi bárója, ezért hatalmuk megdöntésére Anjou Károly király hadjáratot vezetett 1316-ban. Győzelme után a királyi kamara kezelésébe került a váruradalom.
Nagy Lajos király - testvére, Endre meggyilkolása miatt vezetett - itáliai bosszúhadjáratai után, az 1360-as években teljesen lebonttatta. Helyébe egy négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várpalotát építtetett.
A XV. század jelentette Diósgyőr virágkorát, az egymást váltó uralkodók, mint nászajándékot adták át asszonyaiknak a diósgyőri várbirtokot. Így magáénak mondhatta Luxemburgi Zsigmond neje, Cillei Borbála, majd Habsburg Albert felesége, Erzsébet úrnő, de talán a legismertebb királyné közülük Aragóniai Beatrix ', Hunyadi Mátyás király asszonya is.
A törökkel vívott vesztes mohácsi csatát követően, a kényelmes uralkodói székhelyet átalakították az ágyúkkal vívott ostrom hadászati szabályainak megfelelően. Lebontották egyik külső kaputornyát, helyébe kazamatasort, sarkaira kerek ágyúrondellát és kisebb, szögletes bástyát építtettek a várkapitányok.
Ennek ellenére sem számított a jelentősebb végvárak közé, így a közeli Eger várát 1596-ban elfoglaló török csapatok két esztendő múltán megrohanták és felégették. Bár az országgyűlés többszöri határozatban sürgette újjáépítését, egyre inkább pusztultak védőművei, melyeket végül az 1670-es években Thököly Imre kuruc hadjáratai idején döntöttek romba, nehogy a felkelők befészkeljék magukat.
Végleges eltűnésétől csak az 1960-as évek óta zajló régészeti feltárások és korszerű műemlékvédelmi helyreállítások mentették meg, de még a következő nemzedékeknek is rengeteg munkát jelent, hogy ismét életre keljen a diósgyőri vár.

Látnivalók Lillafüreden
Miskolc belterületétől több kilométerre helyezkedik el, a város egyik legmagasabb fekvésű része a Bükk hegységben. Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt). A Garadna-völgyben lévő eredeti kisebb tavat a Szinva és Garadna patakok találkozásánál felduzzasztották, és 1813-ban völgyzáró gátat építettek a vasmegmunkáláshoz (hámor – vízzel meghajtott kalapácsok) szükséges víz biztosítására.