Az állatvédelmi törvény módosítására irányuló javaslat számos kérdésre részletesen kitér, a portál azonban kiemeli az ebrendészeti feladatok költségtérítéséről szóló rendelkezéseket, így azt, hogy a kutyatartás helye szerint illetékes önkormányzat évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be az állattartóktól. Ennek összegét az ebtartás céljától és körülményeitől, illetve az ebtartó szociális helyzetétől függően állapítják meg, de kutyánként nem haladhatja meg a hatezer, veszélyes eb esetén a húszezer forintot.

Semjén, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a törvényjavaslat benyújtójaként figyelt arra, hogy a hozzájárulás alól kivételt jelentsenek az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező ebek. Az viszont nem egyértelmű, hogy a vadászathoz tartott állatok miért részesülnek előnyben például a szánhúzókkal szemben.

A hozzájárulás alól mentesülnek a mentő és segítő kutyák, a rend és honvédelmi szervek kötelékében szolgáló ebek, illetve a „veszélyes” kutyafajták kivételével minden ivartalanított kutya. Kivételek még az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhely, ebrendészeti telep vagy állatvédelmi szervezet által örökbeadott ebek – számolt be a szakportál.