Az írek, a belgák és az olaszok eszik a legtöbb zöldséget. A lista végén ott vannak a bolgárok és a románok. A legutolsó helyen pedig Magyarország, vagyis nálunk csak az emberek 30 százaléka fogyaszt megfelelő mennyiségű zöldséget.

Sok dimenziója van annak, hogy mi állhat a csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztás mögött. Függ attól is, hogy mennyire elérhető a zöldség nagy választékban, termelünk-e esetleg saját zöldséget. Fontos az is, hogy havonta mennyit tudunk költeni az étkezésünkre, illetve az is meghatározó lehet, hogy sokan nem tudják, hogy miként lehet ízletesen elkészíteni egy-egy zöldséget – magyarázta az M1 Ma reggel című műsorában Szűcs Zsuzsanna dietetikus.

Mint mondta, sok esetben egy-egy recept is segíthet abban, hogy még finomabbá tegyünk egy zöldséget.

A dietetikai álláspont szerint a burgonya nem számít zöldségnek, vagyis ha sült krumplit eszünk, az nem számít zöldségfogyasztásnak. Ugyanakkor a zöldségfogyasztásba beleszámít a zöldségek bármilyen formája, mint például a turmixok, zöldséglevek, párolt vagy grillezett zöldségek. Van élet a nyers zöldségeken túl is – mondta a dietetikus.

Hangsúlyozta: naponta egyszer érdemes nyers zöldséget enni. A hivatalos ajánlás azonban a napi háromszori zöldség- és gyümölcsfogyasztás, ami 40–50 dekagrammnak felel meg.