Az átállás érinti a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyes járatait is.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik – írták.

A Mávinform tájékoztatása szerint az óraigazítás néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint, emiatt a menetrendet nem kell módosítani. Az óraigazítás hajnalán, a kettő és három óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon, az úton lévő járatok pedig azon az állomáson térnek át a téli időszámítás szerinti közlekedésre, ahol éppen járnak.

Az ország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás: a Bécs-Budapest-Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonat egyik járata Lőkösházán, az ellenkező irányba közlekedő pedig Békéscsabán várakozik a téli időszámítás szerinti indulási idejére.

Néhány, az országon áthaladó nemzetközi vonatot a külföldi vasúti hálózaton ér az óraigazítás: a Beograd és a Bononia nemzetközi gyorsvonatokat, a Varsovia EuroCity vonatot, a Metropolt, a Corona nemzetközi gyorsvonatot, a Kálmán Imre, a Wiener Walzer és az Ister EuroNight-okat, a Latorca InterCityt és a Körös IC bukaresti közvetlen kocsijait – közölték.

A BKK csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a legtöbb járat menetrendjében – amelyek óránként, félóránként vagy még sűrűbben közlekednek -, a hajnali 2 és 3 óra közötti indulásokat megduplázzák, vagyis azok a téli és a nyári időszámítás szerint is közlekednek.