A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.

Mihez szükséges?
A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor)
Alvadási faktorok képzése
Mennyi szükséges belőle?
Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70%-a szívódik csak fel. Éppen ezért hosszan tartó, bélgyulladással járó betegég, vagy antibiotikus terápia következménye lehet K-vitamin hiány. Az újszülötteknél ezt a hatást a bélbaktériumok csekély száma okozza. Mindkét hiányállapot velejáró tünete a vérzékenység.

Napi szükséglet:
A K-vitamin szükségletet mikrogrammban mérik.
Fél évesnél fiatalabb – 5 mikrogramm
7-12 hónap – 10 mikrogramm
1-3 éves – 15 mikrogramm
4-6 éves – 20 mikrogramm
7-10 éves – 30 mikrogramm
11-14 éves – 45 mikrogramm
15-18 éves – 65 mikrogramm
19-30 éves – 70 mikrogramm
31-60 éves – 65-80 mikrogramm
60 év felett – 65-80 mikrogramm

Hiányállapotok:
K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.

Túladagolás:
Túladagolása jelenleg nem ismert.

Miben található meg?
- Zöld leveles zöldség- és főzelékfélék
- Káposzta
- Brokkoli
- Paraj
- Tej- és tejtermékek
- Máj.