A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzim-A nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérjeanyag-cserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.

Mihez szükséges?
Koleszterinszintézis
Ingerületátvivő anyagok képzése
Hemoglobin szintézise
Gyógyszerek kiürülése

Mennyi szükséges belőle?
A pantoténsav szükségletét nem túl könnyű meghatározni, hiszen szinte minden élelmiszerben előfordul. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatása mégis elindíthatja lebontását.

Napi ajánlott mennyiség:
Fél évesnél fiatalabb – 2 mg
7-12 hónap – 3 mg
1-3 éves – 3 mg
4-6 éves – 4 mg
7-10 éves – 5 mg
11-14 éves – 6 mg
15-18 éves –8 mg
19-30 éves – 8 mg
31-60 éves – 8 mg
60 év felett – 8 mg

Miben található meg?
- Legtöbb élelmiszerben megtalálható
- Máj
- Élesztő
- Gabonafélék
- Péksütemények.

Hiányállapotok:
Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem igazán jellemzőek, így csak néha lehetséges a valódi ok feltárása. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja.

Túladagolás:
Túladagolva, különösen egyéb B vitaminok nélkül, felboríthatja az anyagcserét, bár ez csak extrém nagy adagok mellett lehetséges, amennyit normál körülmények között képtelenség a szervezetbe juttatni.