Szakértők szerint a falusi csok részben visszafoghatja az ingatlanárak robbanását.

A miniszterelnöki évértékelőben bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv magával hozta a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) újabb változatát is. Július elsejétől ugyanis már használt lakásokra is felvehető lesz a kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitel.

Használt ingatlanok vásárlása esetén pedig eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, amely korábban a csok felvételének feltétele volt. Magyar állampolgárok ezentúl a világ bármely részén szerzett társadalombiztosítási jogviszonnyal igényelhetik a támogatásokat nemcsak a fészekrakás, hanem a babavárás esetén is. Az intézkedéscsomagtól a politika nemcsak a családok anyagi helyzetének javulását, hanem kedvező demográfiai fordulatot is vár.

Felértékelődnek a vidéki ingatlanok

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésének célja a vidék népességmegtartó erejének növelése, és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének javítása – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában. Balogh László, az Ingatlan.com gazdasági szakértője szerint ez az intézkedés a vidéki ingatlanok árrobbanásához is vezethet, azonban visszafogott módon.

Mint mondta, amennyiben összehasonlítjuk a vidéki ingatlanárakat egy-egy nagyváros ingatlanainak értékével, akár 6-7-szeres különbségeket is tapasztalhatunk. A falusi csokot igénybe vevők a tízmillió forintos támogatás felét költhetik majd vásárlásra, a másik felét pedig felújításra, így a használt ingatlanok felértékelődhetnek.

Nehezen fog lépést tartani az építőipar

A július elsejétől életbe lépő intézkedéscsomag kapcsán felmerülhet, hogy az építőipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak képesek lesznek-e kiszolgálni a piac igényeit? Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza szerint a képesség megvan a várhatóan növekvő igények kiszolgálására, azonban a nagyobb kihívás az, hogy milyen határidővel képesek dolgozni a szakemberek.

Látható, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett az érdeklődés az új lakások vásárlása iránt, amire gazdasági értelemben szükség volt – magyarázta a közgazdász. A falusi csok azokra a területekre próbál összpontosítani, ahol szabad ingatlanok, lakások vannak, azonban a népesség csökkenése miatt ezek használaton kívülre kerültek. Ezeket fel kell újítani, amihez jó hitellehetőséget kínál a falusi csok – mondta.

A nagyvárosokban és a fővárosban már-már a megfizethetetlenség határát súrolják az ingatlanárak, nem véletlen, hogy ez a lakáshitelezést is felpörgette – mondta Balogh László. Hozzátette: egyre többen költöznek ezért az agglomerációba, és ott fektetnek be ingatlanba, ehhez pedig a falusi csok is hozzájárul majd.

Elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztés

Magyarországon számos infrastrukturális fejlesztés zajlott az elmúlt években, látható volt, hogy az ipar, a szolgáltatások egyre inkább megjelennek a vidéki településeken is. Ezzel nemcsak élhetőbbé teszik a településeket, de az ipar decentralizációját is segítheti – hangzott el a műsorban.

Az egy dolog, hogy a kedvezményes otthonteremtéssel lehetővé teszi a kormány a lakhatást, de akkor válik vonzóvá a családok számára az adott falu vagy kistelepülés, ha ott vagy közvetlen környezetében van munkalehetőség, adott a tömegközlekedés, az iskola, óvoda, bölcsőde. Összetett kérdés tehát az otthonteremtés folyamata, amihez jelentősen hozzájárul tehát az infrastrukturális fejlesztés is – magyarázta Regős Gábor.

Hozzátette: agglomerációs robbanást hozhat magával a falusi csok. Folyamatos monitorozásra van szükség, hiszen megfelelő együttműködéssel válhat maximálisan sikeressé a program – húzta alá.