Vizsgálatra várva fokozhatja a beteg bizonytalanságát, hogy nem tudja pontosan, milyen képalkotó berendezéssel derítik ki a baját, s mi a rizikója? Válaszadásra dr. Rudas Gábort, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont vezetőjét kértük fel.

A röntgenkészülék a tüdő, a csontrendszer, az emlő, illetve a hasi szervek, a vese vizsgálatakor használatos. A végtagok törését, ficamát,az ízületek elváltozását is ezzel nézik meg. Mivel némi sugárterheléssel jár, ezért nem ismételhető túl gyakran. A magzatot is veszélyeztetheti.
Elsőként a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházban vezetik be a vénaszkenner használatát. A testtel nem érintkező, infravörös fénnyel működő készülék a bőr felületén megjeleníti a vénákat, csökkentve ezzel a vérvétellel, az infúzióval, az intravénás injekciók beadásával járó kellemetlenségeket. A magyar fejlesztésű szkenner ötmillió ponton azonosítja a személyt az érfal mintázatáról. Az FTC szurkolói – nem kis bosszúságukra – már az ősszel kipróbálhatták, ugyanis ilyen, egyenként 2,5 millió forintba kerülő készülékeket telepítettek a Fradi futballstadionjának kapuiba a nézők azonosításához. A focirajongók most a közösségi oldalukon jelezték: javasolják, hogy a stadionban található vénaszkennerek is kerüljenek inkább a kórházakba, ahol sokkal nagyobb szükség van rájuk.

Az UH- (ultrahang) készülék hanghullámokat bocsát ki, melyek visszaverődve információt adnak a vizsgált szövetekről. Ezzel mozgás közben is szemlélhető a szervezet. A has és a kismedence szervei, a szív, az emlő, a nyaki és végtagi erek állapotának felderítésénél, a nőgyógyászati és urológiai gondok diagnosztizálásánál is jó hasznát veszik.

A CT (komputertomográf) elsősorban a mellkasi szervek – például a tüdő, szív – vizsgálatakor és daganatos betegség gyanúja esetén használatos, továbbá az arckoponya, orrmelléküregek állapotát derítik fel vele, de alkalmazzák az érszűkület megállapítására is. Előnye, hogy a röntgennél kisebb sugárterhelést jelent. Gyerekeknél és terhesség idején azonban csak igen indokolt esetben vetik be.

Az MR- (mágneses rezonancia) vizsgálat nem jár sugárterheléssel. Bizonyos betegségek – például a limfómák – esetében pontosabb eredményt ad, kimutatja az élő tumorsejteket. Eddig döntően a szélütést is CT-vel vizsgálták – mert több CT-készülék áll rendelkezésre –, de MR-rel pár perc alatt sokkal több információt kaphat az orvos. Előnye, hogy a veseelégtelenség vizsgálatakor nincs szükség a vesét terhelő kontrasztanyag beadására. Az MR pár perc alatt kiadja az eredményt. Használatának csak az szab határt, hogy viszonylag kevés az ilyen készülék az országban.