Csalók mindig is voltak. Mindig is akadtak rosszakaratú emberek, akik embertársaik figyelmetlenségét, tájékozatlanságát vagy gyengeségeit kihasználták és kárt okoztak másoknak.

Mára azonban mindez nemcsak gyakoribbá vált, de a valós térből jelentős részben át is került az online felületekre, amely a korábbinál szélesebb területen kínál alkalmat, lehetőséget mások megkárosítására.

Két fő célja van az online csalóknak - vagy nevezhetjük őket virtuális rablóknak is: azonnali pénzátutalást remélnek, vagy olyan adatok kicsikarását, amelyek segítségével aztán hozzáférhetnek az áldozatok bankszámlán lévő pénzéhez.

Elszaporodtak az olyan bűnelkövetések, amelyek során csalók, mobilszolgáltatók, - bankok esetleg közüzemi szolgáltatók - „nevében” telefonon keresnek meg embereket és pénzt, illetve személyes adatokat próbálnak kicsalni tőlük. De a csalók „bekopoghatnak” az interneten is - az ilyen esetekben, a szolgáltatók, pénzügyi szervezetek, telefontársaságok logóit, arculati elemeit felhasználva küldenek megkereső levelet „ügyfeleknek”.

Ilyen módon is rafináltan és sajnos sikeresen teszik ugyanezt. Pénzt és olyan adatokat csalhatnak ki a gyanútlan emberekből, amelyek segítségével aztán akár egy élet megtakarítását lophatják le a számlákról.

Természetesen sokféle módon és sokféle rossz szándékkal környékezhetik meg az áldozatokat a bűnözők.

Akik közvetlenül a pénzre hajtanak - akár személyes találkozótól sem riadnak vissza. Valamilyen, az érzelmekre ható ürüggyel telefonálnak – például valakinek az unokája balesetet szenvedett vagy okozott és azonnal készpénzre van szükség ahhoz, hogy kikerüljön a bajból.

Az ilyen megkeresések gyakoriak, telefonon érkeznek és kifejezetten az idősebb korosztályt célozzák, hiszen a nagyszülők jellemzően igen elkötelezettek családtagjaik irányába és könnyen megijeszthetőek. Annyit hallanak meg a csalók halandzsájából, hogy az, akit nagyon szeretnek, bajba került és az ő pénzére, segítségére van szükség ahhoz, hogy az a baj megszűnjön. Azonnal, gondolkodás nélkül, szinte ösztönből cselekszenek, és igazából bármit odaadnának bárkinek, csak segíteni tudjanak.

Ezt a bűnelkövetési formát, az „unokázós” átverést azért emeltük ki az elején, mert félelmetesen jól példázza a lelkiismeretet nem ismerő „új világban” tevékenykedő csalók működését.

Bárkiből lehet áldozat, de a bűnelkövetők jellemzően azokra hajtanak, akik sérülékenyebbek, könnyebben megtéveszthetőek – akár érzelmileg manipulálhatóak.

Az telefonos manipuláció azonban nem csak a szeretet kapcsolatokra (azok védelmére) épít, az emberi kapzsiságra is építhet – ilyenkor nagyösszegű nyereménnyel kecsegtetik az áldozatokat, és ezért cserébe csak néhány adatra van szükség. És akkor gátlástalanul elkérik a bankszámlaszámot, a személyes adatokat, a bankszámlához való hozzáférést biztosító pinkódot is.

Aki a hirtelen meggazdagodásban reménykedik és felcsillantanak előtte erre egy esélyt, se lát, se hall – gondolkodás nélkül átadhat olyan adatokat, amelyek segítségével a bűnelkövetők az utolsó fillérjétől is megszabadíthatják.

A telefonos átverések azért olyan kedveltek a csalók körében, mert az áldozatnak hallás útján kellene eldöntenie mivel is áll szemben. A legtöbbször ismeretlen számról, rejtett számról vagy telefonszám átalakítóval manipulált számról hívják fel az áldozatokat, és ahogy az „unokázós” csalásoknál is történik, olyan helyzetet teremtenek, ahol gyorsan kell dönteni.

A vonal másik végén levő csaló határozottan és gyorsan beszél, semmiképp nem akarja, hogy az áldozat időhöz-szóhoz jusson. Az ügyintézések során megszokott panelekre is építenek, pl. „Ezt a telefonbeszélgetést” rögzítjük.

Ebben az esetben csak az segít, ha TUDJUK, hogy egyetlen szolgáltató, se bank, se telefontársaság, se közüzem NEM kér telefonon jelszót egyetlen ügyfelétől sem. De egyébként se adjunk meg telefonon személyes adatot senkinek.

Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az online felületeken érkező támadások során az emberek félelmeire is támaszkodnak a csalók.

Mindenki megrémülhet (ha csak egy pillanatra is), hogy valamit elmulasztott, elfelejtett egy számlát befizetni és ezért x szolgáltató azonnali befizetést követel. Sokan azonnal pótolni akarják a „mulasztást” és utalják az „elmaradt” befizetést. Természetesen a csalók számláján landol a pénz.

Kik a csalók célpontjai?

Valójában bárki, aki elérhető telefonon/online. De az idősebb korosztály rendkívül kedvelt célpontja az online bűnelkövetőknek.

A legtöbbször ugyan nem feltétlenül rendelkeznek olyan listával a bűnözők, amelyből kiderül, hogy akit megkerestek, hány éves - olykor azonban igen. Olykor már az email cím is árulkodó – hány, de hány olyan email címet ismerünk, ahol címben benne van az illető születési évszáma?

Ám a vaktában indított emailek is aranybányaként működnek. Sajnos nagy számban akadnak óvatlan emberek, akik különböző okokból kifolyólag gyanútlanabbak, vagy csak felületesek, nem nézik meg alaposan a hozzájuk érkező levelet. Nem vizsgálják meg a logót, a levél stílusát, és azt se veszik észre, ha a bankszámlaszám, amire utalniuk kell – az eredetihez képest megváltozott.

Mikor kell résen lenni?

• Például, ha böngészés közben váratlanul egy vírusriasztást kapunk a telefonra vagy gépre, ahol arra utasítanak, hogy AZONNAL kattintsunk egy linkre. Mit írhatnánk: nem, ne kattintsunk, járjunk utána, vagy kérjük szakember segítségét, miről van szó.
• Ha egy szolgáltató befizetésre szólít fel minket – gondolkodjunk. Előfordulhat, hogy valóban elfelejtettünk valamit átutalni időben, de inkább gondoljuk át alaposan mi is történt, nézzük meg az utalásainkat vagy a csekkes befizetéseket. Illetve alaposan vizsgáljunk meg minden olyan levelet (szolgáltatótól függetlenül), ahol befizetésre utasítanak minket.
• Amikor egy szolgáltató arról értesít minket, hogy feltörték a fiókunkat és AZONNAL adjuk meg a jelszavunkat, ahhoz, hogy helyreállítsák a biztonságot. Soha, de soha nem kér ilyet egyetlen szolgáltató sem.

Biztosak lehetünk abban, hogy a fenti esetek mindegyike mögött csalás szándéka lapul!

Hogyan kerülhetjük el azt, hogy áldozattá váljunk?

Figyelemmel, figyelemmel, figyelemmel.

Ez egy nehéz kihívás, ahogy nehéz ellenállni egy sürgető hangvételű telefonhívás vagy email nyomásának is.

Mert az ilyen megkeresések sürgetőek, nem akarnak időt adni gondolkodásra, a helyzet ésszerű felmérésre, arra se, hogy esetleg segítséget kérjünk mástól, vagy alaposan megvizsgáljuk az emailt.

A követelő hangnem pedig általában megteszi a magáét, az áldozat utal vagy megadja azokat az adatokat, amikkel önként ad zöld lámpát a garázdálkodásra.

Mit tehetünk, hogy ne váljunk áldozattá?

Sajnos úgy tűnik, mintha a csalók folyamatosan egy lépéssel a társadalom előtt járnának és újrahangolják módszereiket, ha úgy érzik, kezdik az emberek kiismerni az addigiakat.

De ahogy feljebb már írtuk, a FIGYELEM segíthet, a körültekintés is segíthet, az is, hogy résen vagyunk, hogy felkapjuk a fejünket, ha nyomást, sürgetést érzékelünk.

Egyetlen valódi szolgáltató se használ SÜRGETŐ hangnemet, nem ijesztget és nem kecsegtet ésszerűtlen dolgokkal. Soha, de soha ne adjuk ki betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat, se az egyszer használható, se a második hitelesítési kódot. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk olyan érzékenyek és védettek, hogy a banki ügyintézők sem kérhetik el ezeket tőlünk, se online, se telefonon.

Nehéz ezzel szembenézni, de valójában a csalókkal szemben a józan ész segíthet a legtöbbet. Az, ha tényleg időt adunk pénzügyeink, hivatalos ügyeink intézésére és nem engedünk a sürgetésnek, a nyomásnak, csalóka fényeknek.

Csak, hogy egy példát hozzak, nem lehetünk nyertesek egy olyan játékban, ahol nem játszottunk. Hiába állítja hát az emailek között felugró harsány levél, hogy miénk lett minden idők legnagyobb főnyereménye, ha életünkben nem volt dolgunk szerencsejátékkal, és egyetlen óriás képernyőjű plazma televízió ígéretéért se adjuk ki az adatainkat.

Nem érkezhet olyan csomag, amit nem rendeltünk meg, hiába állítja azt a sürgető hangvételű sms és utasít minket arra, hogy kattintsunk azonnal egy „hitelesítő” linkre. Gondolkodjunk, mielőtt bármilyen utasításnak eleget tennénk.

Mit kell tenni, ha megtörtént a baj?

Ez nagyrészt attól függ, milyen jellegű kárt okoztak, de első körben ahhoz a szolgáltatóhoz, bankhoz kell fordulni, amely nevében megkárosítottak minket, hiszen lehet, CSAK próbálkozás történt. Ha valóban baj van, akkor a rendőrséghez kell fordulni és feljelentést kell tenni.