A korábbi évekhez hasonlóan várhatóan ismét körülbelül százezer fiatal szeretne majd egyetemre és főiskolára menni a későbbi jobb állás, magasabb bér és a sikeresebb élet reményében.

De vajon garancia-e minderre pusztán a diploma? És ha nem, mire van még szükség hozzá? Erre kerestük a választ.
Haverok, buli, szamba – dudorászták már oly sokan a slágert a Balaton-parton, vagy a szórakozóhelyeken. Többeknek valami ilyesmi jut eszébe – leszámítva talán a szambát – az egyetemista évekről is. Sok ezer fiatal várja már a szorgalmi időszakok végtelennek tűnő éjszakáit, melyeket nem a könyvtárban, hanem egy kollégiumi buliban, vagy valamelyik romkocsmában lehet eltölteni. Ki kell engedni olykor a gőzt, túlzásba azonban nem szabad vinni, mert az így elvesztegetett idő később nagyon fog hiányozni.

A statisztikák egyértelműen igazolják, hogy megéri tanulni és diplomát szerezni, hisz általában könnyebb annak birtokában elhelyezkedni, még akkor is, ha nem a kitanult szakmában teszi azt végül a friss munkavállaló. Az egyetemi évek ráadásul másfajta rálátást adnak a világra, eltérő gondolkodást egy probléma megoldásához, segítenek a kapcsolatépítésben és – jó esetben – elvetik a tanulás szeretetének magjait. A diploma megszerzése ennek ellenére nem jelent automatikus sikert és jól fizető állást, a munkaerőpiaci boldogulás függ az intézmény rangjától és számos egyéb készségre, képességre, rutinra is szükség van hozzá.

Csak magyarul nem lehet

Mindennél fontosabb az idegennyelv-tudás. Manapság már nem egy, hanem inkább két nyelv magas szintű ismerte az elvárt, az angol mellett a német, az orosz és a spanyol nyelvek a legértékesebbek a munkaerőpiacon – hangsúlyozta Sélei Annamária HR-szakértő a hirado.hu-nak nyilatkozva.

Csak emlékeztetőül: február óta Grzegorz Buchal vezeti az Opel szentgotthárdi gyárát, a lengyel menedzser elődje, Solt Tamás pedig a cég asperni igazgatója lett. Az ilyen karrier utak mindenki számára nyitottak egy multinacionális vállalatnál, pláne, hogy egyre több a külföldi tulajdonú vállalat itthon, ehhez azonban a biztos nyelvtudás elengedhetetlen – nyomatékosította Tóth András munkaerőpiaci szakértő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója.

Külföldre kell menni

Ebben segítenek a különböző ösztöndíjak és Erasmus-pályázatok. A nyelv mellett számos egyéb hozadéka is van az európai kitérőnek: a diákok számára kinyílik a világ, megismernek egy másik kultúrát, szemléletet, bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe és még jobban elmélyítik a tudásukat.

– Magyarországnak ilyen sokszínű emberekre van szüksége, egy ásványkincsekben szegény ország ugyanis csak az emberi erőforrására tud támaszkodni – tette hozzá Tóth András.

Ha valaki egy féléves ösztöndíjnál is többet szeretne, és éveket, adott esetben a teljes képzést egy jó nevű nyugati egyetemen végzi el, akkor egyértelműen értékesebb diplomát tud szerezni. Ez nem meglepő annak tudatában, hogy nincs magyar a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye között, az azonban már igen, hogy az ilyen szinten képzett friss munkavállalókat nem mindig várják nyitott ajtókkal a magyarországi munkaadók.

– A nagynevű egyetemeken végzettekkel nehezen tud mit kezdeni a munkaerőpiac, mert az igényeik is nyugati szinten vannak. Sokszor óriási csalódás éri őket, mivel a bérek jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, még úgy is, hogy olcsóbb a lakhatás és az élet itthon. Gyakori a fordítottja is, vagyis kevesebbért is dolgoznának, de annyira túlképzettnek számítanak és kilógnak a sorból, adott esetben a vezetőknél is jobb képesítéssel bírnak, hogy nem veszik fel őket, vagy végül ők döntenek úgy, hogy külföldön maradnak – magyarázta Csaposs Noémi, hr-szakértő, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.