A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe. Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a főként kalácsból, sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Régi szokás ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi termés lehulljon, és egészséges legyen az új.
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ.

A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak.

A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a főként kalácsból, sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.

A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

Ferenc pápa előre közzétett programja szerint gyengélkedése dacára jelen lesz a nagyhét szertartásain, de azokat a tavalyi évhez hasonlóan a bíborosi testület tagjai celebrálják. Nagycsütörtökön egy római női börtönbe látogatott, ahol mise után megmossa tizenkét elítélt lábát, nagypénteken a Colosseumban ő vezette a keresztutat, ahogy és a nagyszombati virrasztással is így tesz majd a Szent Péter bazilikában.